![békeblogszövetség [Barbtól loptam el én önklaviaturailag]](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_utI_4nkKbBTopliMChRFHMRuo8pCaz2nfxzNWIDfBEiHzdK7Ss-6Cosk6ZMrS8DZ5R9oqVVLyYxy7eencU3URoZGwr-aZa6kk=s0-d)
ja félreértések elkerülése végett (ha valaki betalálna ide jönni ami nem valószinü) akkor ha waz-t olvastok az én vagyok és ha Mr Pg-t, az is. én vagyok a kibaszott kétnevû.
jóccak
idegondolta Névtelen 02:15
chacon
idegondolta Névtelen 02:12
Tartuffe: A képzelt beteg
ezt láttuk. csinálok pgnek hozzáférést. olvasok szigorúan nagyonkomoly alapítványokat. átszervezzük a pártot. megoldjuk a szervezetet. leéljük az életet. mosolygunk és meghalunk.
idegondolta salvation 22:34
na. hát az van, hogy tegnap elõtt akartam írni, de aztán nem tettem, mer jött a wv polo által V. László magánszemély, Salvation tesa meg Mr. PG, és elvittek a helyrõl, ahol én dolgozom. aztánmeg már hazamentem, döglöttem, nemírtam, hanem olvastam herripottert, amit a havercsótány-pg nyújtott át nekem, mikor a "taxim befutott, s én így dudorásztam épp.."
aszongya hogy: tegnap is akartam írni, de má nemtom mér nem írtam mer osszefolynak mostanság a napok, de tudom, hogy a tegnapi nap bekerült a legszebb megélt pillanatok Top 10 listájába, mer mikor hazaestem éjfél elõtt, volt vajkrém és pirosarany a hûtõben, és én ettem olyan kenyeret, amire ezeket kentem fel.
aztán mameg, megint vágtam a kúrásokat, szorgos csinovnyik módjára, aztán a vezérrel elmentünk a tusculánum nevû helyre, ahol mondta nekem, hogy elég ha féladagot kérek ebédre. namost azt is egy kibaszott nagy tálon hozták ki. szóval a féladag fele sem fért le a torkomon, pedig a bélbolyhaim nagyon kívánták az anyagot.
utána megnéztük pg emberen felüli alakítását valami csehov darabban, ami egy azok közül ami nem szar, hanem jó. óté sámsonnal megnéztük eztán pityeszt, meg volt zinger sörözõbe való menés, ott szarul csocsójátszás. de rámcsörgött a vezér, hogy merre járok, mer kéne jönnöm a hennessybe, valami levelet lefordítani. megtettem. aztán most jutottam el arra a pontra, hogy kiadhatom magamból mindazt, ami miatt idáig kapkodva írtam ezt a kis szösszenetet. szóval ami megkoronázta az estémet, az nemmás, mint a ténye annak, hogy lezsák sándor módjára túrogattam le, itt az irodában az egyik táncoslányt a bárból, de rendesen! yeah! felküldte hozzám az arab vezér, akit csak úgy hívnak itt, hogy kokszi, és õ a kontakt az arabokkal. hmmm...felküldte, én meg leküldtem a pincébe, mint Géza Andit in dha BK.
na ennyi. holnap majd leszek szabatosabb is.
sal. meg tegyen má szert egy modulátor-demulátorra, hogy ontsa a faszságokat ide kifele.
mr pgnek meg csináljon má valaki egy accountot ideh.
a pornófilmeket meg vágja már meg valaki helyettem.
[dr wash logoff]
idegondolta Névtelen 00:09
villámcsapás érte a modemem. utolsó lehelletével még elmondta hogy nem, nem hajlandó ilyen körülmények között tovább szolgálni a p200at. [közben G. mindjárt leküldi A.-t a pincébe jutalomból] szóval most nincs net. kár, az utolsó napokat még ki akartam élvezni. [mer elsejétõl ugyebár megbassza a rendszer a kapcsolatot - mondhatni kényszerpályára sodródom le a világsztrádáról] viszlát elektromos szabadság.
újabb zárójelbe kívánkozó megjegyzés: waznál a játék tovább él, tekintve hogythe blog must go on
idegondolta salvation 20:19
mán
jó ez a nulldizájnkodás. rá is jöttem hamar. lényeg, és üzenet az agynak: drwash is megkezdi mán, némi motiváció után - by sal.-igenigen - kiteríteni azt, amit lehet, hogy kurvára nem kéne:
1. mer nem tartozik senkire seh
2. mer ha meg tartozna se olvassa el senki
intro
egésznapos kurásvágás után felhívtam mán a dögöt (aki ma este a nagyszerû alkotásra való tekintettel, csak egyszerûen Agent 'D'-vé avanzsálódott by himself). kíváncsi voltam, hogy él e õ, mer igaz, hogy írtam neki soksok sort meszidzset, de nem nagyon jött rá válasz. igaz ugyan, hogy pénteken találkoztunk utoljára, miután azonban egy nap alatt sikerült háromszor a másnaposság kábaságát átélni, meg délután háromkor a kultúrcenter mosdójában felébredni, így a kellõ mértékû zavara az idõnek azt éreztette velem, hogy ez a kanyhaló [all rights reserved to kicsi tyson] baszik rám legalább egy hete.
szóval az emeltföldszintes házba mentem, épp elsuhant mellettem a fogtechnikus a kamaroval - szidtam is magamban -, ott tespedtem egy darabig, ezt hazajövés folyamata váltotta kombinálva a programcsomagot, melynek opcionális elemei a fürdés, az itthoniakkal való szocializálódás, táplálékbevitel, és zenehallgatás, abba belemakkanás.
the spagetti incident
hívásinfo/bejövõ hívások: wesker: "Most indulok Bettihez. Mi legyen? Találkozzunk ott, vagy menjek hozzád? - Majd odamegyek..." Aztán jött pg ismét zakkanva, ezúttal a Dia nevû abaújszántói lyány miatt. A kurvákbamakkanás mostanság nagyon megy nekünk. Mintha pénzt kapnánk érte. PG playlistjében a Dia nevû balladán kívül még az 'Olyan éhes vagyok, hogy mingyá meghalok' címû sláger szerepelt, ezek pedig shuffle módban követték egymást gyors egymásutánban. Nyugtattam: lesz döglegyes fasza spagetti, jólesz, finomlesz, diára meg szarjál...
A szószhoz nem nagyon volt elég tészta Betti helyén, az éjjelnappaliban se nagyon, így egy cigielszívás a kisszobában projekt után, dobbantottunk a vászonfehérítõ elsõ épületének ötödik emeltérõl, nyugtatva magunkat: így mindenkinek jobb...
mekdonác
tulajdonképpen most, hogy belegondolok az egész este a kajálásról szólt, bár ez PG mellett nem meglepõ. Matróz és PizzaTábor helyek bezárult mivoltának megélése után egyetlen mentsvárunk a plaza árnyékában feszítõ mekdrájv lett, és volt ilyenkor mindig is. bigmekmenü, nem is akármilyen: supersize. tele is faltam magam, mintegy disznó jelleggel, közben osztottuk egymás között PGvel a beszûkült agyat, szigorúan a pinákra orientálódva. ["nem baaaj...." - Pityinger Lackó]
vh
elmásztunk eztán a világháború térre, és hallgattuk a virágóra nyekergését, közben amatõr módon szívtunk egyet-egyet PG könnyed Pall Mall-jébõl és a saját Davidoff keménységembõl. a téma változatlan maradt, néha néha azonban egy-egy eltévedt székelyvicc, vagy valami fáradt anekdota törte meg PG diautánvágyakozásának monológját. eközben bezárt a réteskék is, a turmixer elhajtott nem túl nightkresz módjára a puntojával.
a lustaság hatalma
PG lefejte az anyja egyenlegét taxira. engem is kitettek az ötvennél. mostmeg vertem pár smst a spanoknak, csak úgy...
the matrix has you, and has birthday
...meg írtam még Lindácskának, hogy felköszöntsem mán, vagy akármi. Holnap vizsgázik üzleti lebonyolításból, kívántam is neki sikert, meg amit ilyenkor szoktak. (Önálltatás nem jóbarát) Szóval csupa olyan dolgot írtam neki, amik helyett mást sokkal szívesebben írnék, de már tudom, hogy az õszinteség megbosszulja önmagát.
"....hol a köszönet, amit kapok érte?
faszba vele!
ki ez a gusztustalan állat?!!
vasslaci a nevem a kurva anyádat!"
idegondolta Névtelen 03:10
Az eddigi vasárnap záloga csupán egy félkörforma kávéfolt az asztalon, kétórányi startrekemlék meg egy komolyabb tál spagettitészta. Mindennek ellenére a gépnek mennie kell, merthát az úgy van megcsinálva, úgyhogy dõljenek hátra üléseikben, kössék be a sálat és vessenek egy utolsó pillantást az utaskísérõ seggére.
prelude to the blog must go on
Mien alakját legelõször egy Szeged-Budapest-Miskolc utazáson láttam meg. Épp magányosan üldögél a Keletiben egy kupéban. Szájüregét a percekkel ezelõtt vásárolt szivacsszerû szendvicsféle, lelkét jólesõ nyugodtság tölti ki. Mien még nem tudja, hogy ez a nyugodtság nem más, mint a legmélyebbre temetett, nem kívánt emlékek felszínre kerülése utáni neurotikus elfolytásvágy nyugodtsága. E visszás szellemi nihil közepette Mien szemei elõtt, az ablakon túl elõbukkan két lány. Mindketten évfolyamtársai az egyetemen, s Mien tudja, hogy épp Zalaegerszegre tartanak egy buliba. Mindketten levélben értesítették szüleiket egy sajnálatos elõrehozott kutatásról, amelyrõl nem õk, sokkal inkább egy váratlanul érkezett angol proffesszor, bizonyos Donald McKinley tehet. Mien felidézi emlékei közt, amint e két lány nagy élvezettel mesél az elõttük álló három napos mulatásról, a potenciális dugásokról, az összegyûjtött pénzrõl, az elfogyasztani szándékozott drogokról. Mien összeveti az elõtte álló jövõt a két lány jövõjével. Õk Zalaegerszegen három napnyi öntudatlanságot nyernek bizonyos többhónapos szûkölködés eredménye gyanánt, míg õ hazautazik a rég nem látogatott szülõi házba, hogy találkozzék elvesztettnek gondolt szüleivel. Természetesen Mien tudja, hogy szüleit az elmúlt egyetemi évek során semmilyen veszély nem fenyegette és nem is érte, amikor úgy gondol rájuk mint elvesztett rokonokra, valójában kapcsolatuk elcsökevényesedésére gondol. Mien visszagondol az egyetem elsõ évére. Újra átéli az aggodalommal és önvizsgálattal töltött hosszú perceket a futópályán, a tanteremben, a zuhanyzóban. Újra felismeri - mint már annyiszor - hogy e kapcsolat elveszettsége nem az õ hibája, nem valamelyikük hibája, még csak nem is hiba. Mien újra rájön, hogy ami történt nem más, mint az élet rendje, ahogyan mondják, vagyis olyan szükségképpen bekövetkezõ folyamat, amely a társadalom és az emberi létezés sajátságaiból adódik.
a barátság idõtállóságáról
A kupé ajtaja váratlanul kinyílt, majd elõbb kócos barna haj, aztán egy régi ismerõs arca jelent meg. Mien a Z.-vel való találkozás elsõ perceit csöndes megütközéssel töltötte, majd üdvözlést és barátságos szavakat hallatott. Z. viszonozta a gesztusokat, táskáját a magasba rögzített fémrácsra dobta, majd helyet foglalt a lánnyal szemközti ülésen. A vonat elindult.
Mint kiderült, Z. épp az Egyesült Államok Nagykövetségérõl tartott vissza Miskolcra. Mint elmesélte, újabb egy évre tartózkodási engedélyt kapott az Államokba, s 9 nap múlva indul. Mien önkéntelenül összevetette ezt az idõt a maga nyolc napjával, s felvetette, hogy töltsenek együtt pár napot. Minekutána Z ráállni látszott a dologra - mialatt jegyeiket érvényesítette a kalauz - közös emlékek felidézésébe fogtak. Újra látták maguk elõtt egykor oly fontos barátságuk kezdetét, a gimnázium elsõ napját, amelyen egymás mellett kaptak helyet.
--------------------------------
majd lesz még tovább is. közben kitaláltuk drwashal hogy inkább nemitthon leszünk hanem máshol.
megyek máshol lenni.
idegondolta salvation 18:08
elhagytam ma egy százast meg egy címet. ez alapvetõen nem jó merthát azon a címen fontos dolgot kellett volna. na lássuk mibõl.
a tézis
még egy dolog van amit nem szabad elfelejtenünk, feltéve hogy a világban izgõmozgó az ami vagyunk. nos az élet nem küzdelem. az élet tálcán nyújtott kenyér, melybe a társadalmi marketing legnagyobb pékjei gondosan belesütötték a mondanivalót. az ember csak fekszik egy ágyon, jobbkézben telefon, balkézben távirányító és létezik. minden feladat ebben merül ki. találtam egy el nem küldött emailt a témában, mutatnám.
kinyitottam egy ajtót a kilincs hideg fémteste
a kezembe siklott mígnem meghajolt akaratom
nyomán de kár volt odabent nem leltem mást
csak néhány cseppnyi szentimentális sötétben
eltöltött másodpercet amíg beindult az izzás de
az egészet áttörte valamiféle agónia kellemesen
simogató búzakalásza amely végül kihozta
belõlem a gyûlölet legalapvetõbb valóságát
azt az igazán valamit is számító reaktort vagy
más energikus mûszert amelyet a többiek
csak úgy hívtak a létezés kötelessége.
hát ennyi van errõl.
hozzátenném még hogy Lovasi andrástz senki ne hallgassa semmiféleképpen mert nem lesz jó neki. például fiziológiai elváltozásokat fog észrevenni magán rövid úton úgy mint sok alkoholtól kicsit vagy semennyire bebaszás vagy épp meglehetõst szûk pupillák. ha meghallgatjuk a hegyrõlt rájövünk, hogy a létezés semmi, önkényesen bevezetett fogalom amíg nem találunk egy biztos pontot. Kierkegaard-t követve viszont rájövünk hogy ez a pont, az abszolútum nem más, mint mi magunk, vagyis a szubjektum (a Sören csávó aszongya ez a létezés második, etikai stádiuma). még azt is mondta a skandináv hogy ez se az igazi mer utána van a bûnbõl való szabadulás az ember - a szubjektum - bûnben való felismerése által, de ezt ne rójuk fel filozófiája hibájául, hiszen 7 gyerekes családba született legkisebbként és csúnya is volt és ráadásul a dada volt az anyja akit afater csak azér vett el hogy Sörenke felvehesse - megkaphassa - a Kierkegaard nevet. megmég bigott vallásos légkör is betöltötte a kereskedõ apuka házát - meg nõi kéjsikolyok de sok ám, ezek szerint.
a szerda
a szerda az semmivel telt, este voltunk Bettinél lenni és voltunk és nem is ittunk semennyit csak beszélgettünk aztánmeg az éjszaka közepén eljöttünk dr.washal és láttunk egy faszit egy padon dzsokingba nem messze onnan ahol waz totálra törte a verdáját (még egy ilyen kibaszott szar portált nem tárolt a hasában az internet buzz'n kurva 4 napos hírt mán seholse tárolják namindegy) közbe végig azon voltunk, hogy mekkora tré lenne ha a faszi lenne a halál és kinyírna vagy valami és tényleg kurvára dzsokingba lenne. akárhogy is van, ne vigyen magával senki mûanyagnadrágban - bár jobban átgondolva az ugye ráolvadna a pokolba minthogy ott forróság van. nehéz ügyek ezek.
ami még említhetõ a szerdából a csütörtöki bulicsinálás elhatározása.
a csütörtök
szóval az úgy volt hogy elõször részt vettünk egy egyesület alapító közgyûlésén aztánmeg lementünk Bettiékhez J ügynökkel. waz késõbb érkezett, dr.wash mégkésõbb és csak a buszmegállóba. szóval mi ittunk gönczibarackot baracklével demég úgy is borzalmas volt folytattuk ezt amíg waz meg nem jött. õ hozta a szarvaspárt hivatalos üdítõitalát, utána azt kentük. még az utcán is a busz felé.
végülis lesétáltunk mert még volt pénzfelvétel hogy jó legyen. aztánmeg jött dr.wash a buszmegállóba, aztánmeg jött a kettesbusz is. felszálltunk és újra kezeltem a jegyet amit délelõtt vettem máshováutazás esetére. szóval egyszercsak felszállt - a korábban megbeszélteknek megfelelõen - VargaLaci és akkor õ is jött az egyetemre a House of Rockba ami mint késõbb látni fogjuk nem bizonyult túl jó döntésnek.
egyszercsak az egyetemen voltunk és hülyeségekrõl beszélgettünk. Bettinek tankörtársa a bazinagy beengedõember úgyhogy bentvoltunk. ittunk. aztán megint. szarvasüdítõ sörökkel, sör szarvasüdítõkkel volt a menüm, másoknak vodka meg martini finoman. újraalakítottuk a PDEt aztánmeg színpadra ugrottunk és játszottunk pár számot. aztánmeg kimentünk a hely elé és felmásztunk a gépésszoborra ami kurvanagy fogaskerék vagy ilyesmi. aztán lejöttünk és elénekeltünk pár soad-nótát majd üvöltöttük hogy szolidarité internacionálé meg minden.
a péntek #1
a péntek nevû hastáncos a rockwellklubban mozgott be életünkbe. még mindig a gépészszobron ültünk, még mindig ordítoztunk. majdnem teljesen elfogyott a pénzünk, ezért inkább elmentünk kettesbuszhoz ls kimentünk a piacra lángostenni. hajnalba valamikor a piacon voltunk és lángost ettünk felessel. én szarvasüdítõt kentem, waz meg dr.wash vodkut, de valamelyikük nem itta meg teljesen és amíg egy tizedmásodpercre ellobbant öntudatom utolsó õrlángja is gyorsan beletöltötték a poharamba a maradványt aztán biztattak hogy kenjem le. lekentem. ugye hiába mondom hogy ez amolyan búvárfeles [copyright RaPo] volt úgyhogy csak szétnézett a gyomortartalomban, máris kint volt a BúzaTér nevû buszpályaudvar és piachelység betonbor1tásán. közben VargaLaci valami padon aludt, Betti költögette én csináltam valamit de már nemtudom mit. waz hazament de már nemtudom hogy. dr.wash eltünt, de már nemtudom hogy. eljutottunk Bettiékhez, de már nemtudom hogy. azt tudom, hogy olyan félhat volt. azt tudom hogy reggelnyolckor VargaLacinak beszámolóznia kellett a féléves francia anyagból. VargaLaci negyedéves jogász.
a péntek #2
9:28kor telefoncsörgésre ébredtem. felvettem, mammer volt hogy jólenne hazamenni. mondtam jó. felálltam, a világ két másodperccel lemaradt, az agyam fél méterrel tovább folytatta a mozdulatot. wunderbarr, suttogtam csendesen, még mindig hat véremben az alkohol meg a rockandroll. felöltöztem, összeraktam a táskám, az elõzõ nap éjjelén rutinosan kirakott rágót a fogaim közé préseltem. tájékozódás címén megpróbáltam lesunelni a szobát. szürke c35ösön akadt meg a tekintetem.
átmentem a másik szobába benne darab VargaLacit. nem úgy tûnt mint aki a bentmaradásért harcol.
elindultam a helyre amit magamban otthonnak hívok, kábé fél óráig tartott a rövid 10perces séta. anyám fogadott jól, úgy csináltam mint aki nembebaszva van. lazán beleestem az ágy szövetei közé valahová, hogy rájöjjek milyen szar is felkellni. még úgy kétszáz méterrõl hallottam mammer enyhébb kiáltozását, majd a zárkattanást.
a péntek #3
na igen. vannak napok amiket jobb lenne nem megélni. például a kibaszottnagy fejhasgatással kezdõdõ napokat úgy mindet. hát ez bizony ilyen nap volt. szóval történt hogy kétórás jajajajjgatás után, meg miután dr.wash megcsörgetett hogy milyen jó neki mert már be van kúrva - és tényleg be volt, tizenhárom nullanullakor - exhumáltam magam az alvóhelybõl, vettem fürdõt, vettem ruhát, vettem jegyet Mályiba - ami egy falu nemmessze káeurópa fõvárosától - és odamentem. találkoztam ott sokbarátokkal, majdmind ittak jól én csak õszilevet de tisztán ám. aztánmeg lementünk a tópartra stégenülni, mitagadás, kábé öt szót szóltam. nem volt rossz de jó se és ez így elég is azthiszem. vagy féltizenkettõkor rezignált hazautazásomat követõen kinyitottam a lakásajtót meg a rövidnadrág sliccét és beléptem az öntudatlanság ajtaján. a nagyszobából beszûrõdõ álmodozók II c F kategóriás szexfilm mégrosszabb szinkronjára aludtam el.
a szombat
a szombat legemlítésreméltóbb eseménye 3 pohár sör és a remorse zenekar feloszlása. meg hogy találkoztam Vasyval és kiderült hogy 2 számmal arrébb lakik. viszont levágatta a haját ami levont a hír értékébõl.
az irodalom
Félember a szobájában ébredt, fejében az atomreaktorok kórusa próbálgatott valami komolyabb kánont. Félember hallotta, hogy Anima beenged valakit a lakásba és még be is viszi a konyhába. ahogy kitekintett két lüktetés és az ajtófélfák közt valami elsuhanó nõi kart látott. Aztán csak hallgatózott amennyire tudott és jól kiderült, hogy közvéleménykutatóhölgy érkezett a házba. Félember a ki helyre lépett az ágy inerciarendszerében, ment így arcotmosni meg dolgokat, közben hallgatta a kutató és az Anima csevejét. Elhatározta, hogy kimegy és összeszedi a csajt. Magában csak így nevezte azt a sokat, amirõl a lovesongok mindig meg akarták gyõzni. Ugyanmár, örökké nincs és ha van akkor sincs neki olyanja pedig már nem kevés alkalommal rápróbált. Szóval így esett, hogy emberünk, Félember miután mûanyaggal másik féle mûanyagot dörzsölt a rágócsontjaira meg vizet kézzel arcára, fújt magára idegbõl jóillatot és felvett nadrágot aminek a szára vége lett a térde elõtt. És aztán fogott tojásokat is és dobálta a levegõbe körbekörbe és így belépett a konyhába. Egy tojást leejtett, kettõt különös figyelemmel - a különös e helyt jelentsen hát túlzottat - a munkapadra vagy mire helyezett. Tette ezt azért, mert amint belépett meglátta a bájos 19 éves hanghoz tartozó 30+ éves testet bazinagy karikagyûrûvel, lenõttszõkeséggel és rutinmosollyal. 'Az élet illuzióromboló' gondolta Félember majd megfõzte a két tojást akarattal és meg is ette. Anima elnézõen mosolygott, válaszolt még négyet, aztán inkább megkérdezte a nõt hogy követi e a divatot és amikor az lelkesen magyarázni kezdte hogy igen mert modell akar inkább lenni mint közvéleménykutató leöntötte valami gyúlékonnyal - merthogy Animánál mindig volt valami gyúlékony folyadék, csak azért hogy ezzel igazolást nyújtson e rövidke történet létéhez - és rágyújtott és rápöckölte a dohányárut és megfogta a nyakát és kidobta az ablakon. Hát nem volt törhetetlen az az üveg.
Baradlay Dénes marketing-igazgató kilépett az ajtón, elfordította a kulcsot, kilépett egy másik ajtón és belépett egy harmadikon, ami már magába a vw polloklasszikba vezetett bele. Baradlay Dénes marketing-igazgató elfordította az indítókulcsot, tövig lökte a gázpedált, pörgette picit a kereket, aztán kilõtt a munkahely irányába. Kissé bosszantotta a kora reggeli forgalom, de 140nél az ember aggályai hamar elszállnak. Elõzött a szembesávba keményen, többször épphogy befért. a túlélés mellett egyetlen gondoalt foglalkoztatta, mégpedig hogy nincs kész a hétfõi projekt és õt el fogják küldeni a picsába. Ha nem lesz meg két napon belül legalább egy vázlatos áttekintés, tuti hogy kirugják. Baradlay dénes marketing-igazgató kétkézre kapta a kormányt és elhúzott egy komolyabb autóoszlop mellett belról, átvillant a vörösön, fél centivel megmenekült egy hatszázas merdzsó elõl majd egy szigorú kézifékessel ráfordult az irodaház mögött lakótorony bevezetõjére. Mindig innen közelített, ezzel két keresztezõdést kijátszott, tehát növelte túlélési esélyét.
baradlay Dénes marketing.igazgató újra parkettáig taposta a pedált, ilyen tempó mellett elnézhetjük neki apró tévedését. Mert nézzük csak mi történik épp. A zöld fauvé veszett sebességgel száguld egy 3méter széles utcácskában, fölötte 20 méterrel egy égõ nõ zuhan ki az ablakon. Pontosan tizenkilenc századmásodperccel késõbb marketing-igazgatónk három üvegcserepet érzékelt három elnyújtott koppanással egyetemben. a negyedig hangot a szélvédõ pókhálósodása kísérte, az ötödiket annak berobbanása. Baradlay Dánas marketing-igazgató arcába légzsák és égett hús robbant, s hát sajnálatos módon e nem várt külsõ hatás bizony hirtelen 113 fokot mozdított a kormánykeréken, ami ugye kifliharmincnál nem egy életbiztosítás. Úgy van, ahogy gondoljátok.
A pollo felborult, beleszállt a lakótorony parkolójában ácsorgó autók néhányába, begyûjtött néhányszáz pontot egy hatalmas - és lássuk be, pusztán elméleti - flipperasztalon, majd látványos, ám azért mégiscsak szomorú robbanás és tûzgolyóvá átlényegülés keretében megsemmisült. Helyszinelés, jegyzõkönyv, sajnálkozás.
Baradlay Dénes marketing-igazgató és agglegény meghalt. És sajnos a mellette ülõ fiatal nõ is.
Minden egyéjszakás kaland rosszul végzõdik . vonja le bölcsen a tanulságot bármely rendõrõrmester.
a tézis újra
soha senki nem csinál semmit. a dolgok csak úgy megtörténnek és megoldódnak.
maguktól.
idegondolta salvation 00:14
Félember lehunyta szemét és koncentrált. Emlékei közül megpróbálta elõhívni az egyetlent, amire ebben a helyzetben szüksége lehetett. Három másodperc és tizenkilenc századmásodperc után elméje sötétségében felvillant a helyes utat bevilágító ötlet neoncsöve. Félember kinyitotta szemeit, megfeszítette combját és lábirkáit, karjait a levegõbe emelte. Szinte azonnal megérezte a nyirkos vascsövet, majd néhány hintázás után hagyta lecsúszni ujjait, s landolt egy közeli konténeren. Egy pillanatra megállt, most elõször tudatosodott benne a látvány. Háta mögül elnyújtott dörrenéseket érzékelt, látóterének jobb oldalán enyhe görbületet vett észre. Még mindig lõttek rá.
Félember azonnal balra vetõdött, majd talpra ugrott s rohanni kezdett. tenyerébe épített konzolján megnyomott három billentyût a megfelelõ sorrendben, majd rendezett gondolatokká formálta kérdéseit. 'Anima, mutasd az irányt, add meg a kódot és zárd le a robbanófejeket' Közben végigért a konténeren, s levetette magát. Oldalára érkezett, enyhe sajgó fájdalom hatotta át hasüregét, de nem törõdött vele. Most nem törõdhetett. Ezúttal bal tenyerén érintett meg néhány kapcsolót, miközben nyaktörõ mutatványok kivitelezésével továbbhaladt az útvesztõben, elkerülve néhány újabb lövedéket.
Testén elõbb enyhe, majd pokoli forróság futott végig, a legrosszabb pillanatban. Érezte amint az elektromos áram eltölti nyakszirtjét, majd továbbáramlik teste minden szegletébe. A fájdalom abbamaradtával még határozottabb lendületet vett menekülése. Már ismerte a kivezetõ utat.
Megfellebbezhetetlen lendülettel végigszáguldott a lengõpallók, létrák és láncok rengetegén, mígnem egy hosszú, keskeny acéllap végén találta magát. Gondolatok nélkül rohanni kezdett, közben érezte amint az acél süllyedni kezd alatta. Még két lépést tett, majd teljes akaraterejével ellölkte magát, egyenesen a falinyílás felé. Mondhatni az utolsó pillanatban vágódott be a négyzetméteresnél jóval kisebb bejáraton, mivel még hallotta az acél dörrenését a karók között, halotta a golyók csapódását. Egy pillanattal késõbb azonban már hallotta a robbanófejek kioldódását is. Iménti üldözõi egy csapásra könnyû áldozatokká váltak, fájdalmas üvöltésük mindvégig tisztán hallatszott a robbanások rövidke szüneteiben.
Félember letörölte homlokáról az izzadságot, majd újabb gombsorok érintésével deaktiválta testpáncélját. A szerkezetet tartó elemek pántjai elõbb kipattantak, majd meglazultak, végül minden elem a földre hullott. Félember meztelenül állt a kicsiny szobában.
- Anima, mutasd a terminált.
Az acélpadló megolvadni látszott, majd cseppfolyós ragyogásából elõbukkant egy számítógéphez tartozó monitor, egy billentyûzet, egy érintõpad. A gép alá az acélból asztal formálódott, majd elõtte szék körvonalazódott. Félember leült a terminál elé s a csatlakozás feliratra kattintott. Végighallgatta a dialup ismerõs berregését, majd egy hirtelen ötlettõl vezérelve a földre lökte a billentyûzetet.
- Anima, most te kormányzol. Csatlakozz a Logra.
idegondolta salvation 20:40
filozófia dolgozatot írni alapvetõen unalmas dolog
azér Kierkegaard jó gyerek volt szerintem.
csak így mégse kellett volna.
vagy valami.
idegondolta salvation 21:10
na annyi van még el kell mondanom néhány dolgot.
1. a pararadio rossz
2. az emilrulez jo
3. a korridor rossz
4. a stickdeath jo
idegondolta salvation 21:55
talán nem kellene ennyi sokat zenehallgatással tölteni ami persze csak akkor lehet ha még többet ölök nácit amit meg unok egy fél pálya leküzdése után. jobban átgondolva sosem értettem igazán a játékmániás embereket. leül telepít elindít játsz outrovideómegnéz feláll ebédel. (haladóknak cédéíróbarát felhív leközvetít pénz elhoz újabb játék és goto elsõ pont)
az elmúlt napokban folytatódott a semmi lassan itt lenne az ideje megszokni de persze mégsem így lesz már látom. szar dolog ha minden mûködik körülötted.
az összefüggés
az ember hajlamos elhinni némi középiskola valamint pár hónap nyitottszemmelélés után hogy azért van valamilyen nagy és mindent megmagyarázó ám ennek ellenére néhány szóból álló mondatféle aminek ismeretében tudod már hogy mi hogy van megcsinálva. nos azt gondolom a helyes válasz, kedves olvasó, igen, van. e választ valahol ott keressük, ahol mindent megtehetünk, de mégsem tesszük meg. fussunk csak neki...ha mozgás nélkül is eljuthatsz a másik helyre, mi a fasznak fárasztanád magad? (az autók száma az elmúlt 15 évben folyamatosan növekedett, a légiforgalom a többszörösére ugrott meg minden, ne akarjátok az ellenkezõjét mondani mert úgysem úgy van hanem máshogy van) egy dolog van. amikor úgy van, hogy igazából azért jelentõs dolgok is vannak, például egyetemre bejutás, autóhalálravágás, mindenféle kapcsolatteremtések, mindenféle jó olvasmányok agyba árasztása, mindenféle tanlmányokkal való bíbelõdés meg minden, akkor bebasz egy olyan butaság mint mondjuk egy klipp vagy valami és akkor az mángorlóként megmángorolja az idillt. és akkor persze mindenki mondja hogy egy ilyen kis oktalanság miatt nem kellene ekkora balhét csapni meg egyebek és akkor te azt gondolod igen lehet de aztán rájössz hogy a faszomat, nem ez miatt van a nagy nagy szakadás ez csupán ilyen ürügy lehetõség alkalom és kínálkozó pillanat, amely magát éjszakai ledér pillangó módjára veti eléd hogy igen taposs rajta vedd észre tedd zsebre vidd haza aztán majd õ belefészkeli magát az ágyadba. hát nem kéne.
oszt mégis bazdmeg.
idegondolta salvation 19:26
ugy van ez megcsinálva [copyright Betti] hogy semmi van, a dolgok maguktól történnek, minden más mellékes. a magam részérõl az elmúlt napokat aktív szórakozással töltöttem mert az jó. gondoltam hogy a magyar szarvas pártban betöltött fõtitkári pozíciómnál fogva kellene hubertust inni és akkor az jó lenne. ittam és jó lett.
prologue
éreztem hogy a telefon megcsörrenni készül aztán meg is tette e önmagában semennyire sem különös dolgot. megnyomtam a legnagyobb gombot és meghallgattam a másik oldalon szavakat formáló szájat. mondtam én is hogy kell menni az egyetemre mert az jó dolog. bele lett ülve a zöldségesmerdzsóba és ki lett menve, persze elõtte még megbeszéltük hogy hogy van a fib valamint hogy hogy lesz. szóval kimentünk és parkoltunk.
a próba
bementünk a klubba csinálni a fogyasztást és csináltuk. ezer után mondtam delonnak akivel közben találkoztam hogy van autó és nézze meg. és beültünk és mentem gyorsat. csúszott és sikoltott. az igazat megvallva egyszer elejtettem a kormányt a bölcsészépület elõtt de nem volt baj mert azért még mentünk sebesen. amikor megérkezés lett letettem az autót és visszamentünk a klubba. megint találkoztam életem novelláinak újdonsült fõszereplõivel és jó lett.
FreshFabrik
és akkor egyszer csak ott volt a Fabrik és jók voltak és hangosak is és szólt hogy Get Some Money In Getsemane és mi mosolyogtunk és ritmustélveztünk. és tovább ittunk és kimentünk a Hollywoodoo zenekart is hallgatni és új léggitárzenekart alapítottunk PDE - People Drive Evil néven. aztánmeg maradtunk nosztalgiarokkokon és cigiztünk léggitárral mert az komoly dolog. aztán még kint csináltunk valamit meg korábban Etisszel ittunk Palotavodkát meg Nelli is ott volt és még volt az is hogy J Ügynök mondta hogy jó a buli de még jobb ha iszunk. és ittunk mert képzeltük hogy fizetnek érte miközben mi tettük ezt a csúnya dolgot. aztán találkoztunk Bettivel újra és Jvel és SzabóLacával és megbeszéltük hogy hogy van és hogy alszunk akkor. beültünk villogósautóba és a haza helyre hajtattunk a pénzünkért. nem emlékszem rá mert csak az autóban történtek dolgok körülötte nem ebben biztos vagyok.
aztán felmentünk és aludtunk Bettivel kint J meg SzabóLaca meg bent és a zavaró ötödik embert elküldtük mert nem szerette a soad zenéjét és olyan ember ne aludjon Bettinél aki nem szereti az olyat mint a soad.
nihil
reggeli felkelés után leginkább visszafeküdtünk és semmit tettünk. még azt hiszem csináltam valami zöld tojást és meg is ettük, annyira megettük hogy waznak alig maradt valami. pedig szegény nagyon maga alatt volt mert folyamatosan geciznek vele a telefondilerek. a következõ monológ talán rávilágit a helyzet komolyságára.
'Azon gondolkoztam, hogy vagy magamat ölöm meg, vagy megölök vagy 15 embert. Gyilkosság. Rajtam már csak az segíthet bazdmeg. A legjobban ez a kibaszott telefon idegesít. Mer még ha attak volna egy 3310est, leszarnám mikorra lesz meg. De ez a világ legrosszabb telefonja bazdmeg!" valahol megértem ha igazán õszinte akarok lenni és most az akarok lenni. megjegyzem most hívott fel waz hogy menjekmále inni mer a hippiautó ellopását meg kell beszélni. namajd errõl máskor. szóval egész nap kibaszottnagy nihil volt bettiéknél, tettük a semmit, néztük a televíziókészüléket meg minden. aztánmeg meg lett beszélve hogy este úszunk a fûben meg sokat iszunk hogy elég legyen és minden. ennek okáb wazzal elmentünk hubertust venni mint szarvaspárti káderek aztán fél11 felé lenéztünk az egyetemre.
a baleset
szóval de ezt senkinek mondjátok el kimentünk az egyetemre Bettivel meg wazzal meg dr.washal meg a futballbíróval és persze J már ott volt és a zöldségesmerdzsó amit elõzõ este otthagytam is ott volt és az egyetem is ott volt. és J kijött berakta a táskáját a csomagtartóba és én inni kezdtem és vezetni és Betti elölre ült és azt mondta hogy parketta a király. és bemutattam miért vagyok én a NightKresz feltalálója és hogy mi is az az 5.0ás autóvezetés. és nem éreztem semmit és jó volt és könnyed és átmentünk a buszmegállón mert az vicces és 60at mentem. aztán dr.wash felült a motorháztetõre és waz kiült a tetõablakra és én közben ittam hubertust de Betti néha segített fogni. közben waz is meg dr.wash is leszállt a tetõrõl és beültek és én még utoljára megmutattam hogy kell mutatni a megmutatást. végül is 10 vagy 15 perc alatt megittan fél liter szarvasos röviditalt. végül is 50nel belehajtottam a padkába szembõl. végül is leszakadt az olajteknõ és szarráment a kocsi. nem baj kiszálltunk és hazavittek Bettihez mert az úgy jó volt nekem. leraktak valami ágyba aztán elájultam.
a béke
másnap fej és röhögõgörccsel ébredtem. 11re bementem az angolérettségire megmutatni a nyelvvizsgabizonyítványt és behívott az igazgatónõ. és behívott és a másnapos büdös képembe lökött egy papírt amely tanúsította hogy felvételt nyertem a Szegedi Tudomány Egyetem Bölcsészetttudományi Karára Filozófia szakra. örömöt és megnyugvást éreztem. hazamentem Bettihez ingben és szövetnadrágban és tornacipõben amin bazinagy olajfoltok hirdették az elõzõ este mibenlétét. és egész nap tévét néztünk és römiztünk is és jó volt. három óra alatt megebédeltem hat órát tévéztem aztán hazajöttem megmondani mammeréknek hogy egy szarrávágtam a kocsit kettõ felvettek az egyetemre.
epilogue
most ambivalencia-konfliktus van a fejekben. a Gestalt-pszichológia mûvelõi azt mondják az ambivalens konfliktusok kezelése nem lehetséges, egyetlen megoldásuk a helyzet teljes elhagyása. az igazat megvallva holnap holnapután megyek egy pincebuliba szûrni és hát az jó lesz.
elhagyom a helyzetet, ha úgy tetszik.
ja, és mindez titok.
néha baszott jó hogy olyan blogom van amit senki olvas.
idegondolta salvation 23:09
a világ teszi lustává a résztvevõket. melléktermék vagyunk szükségszerû változók akikkel kénytelen bajlódni a természet. azért ha már itt vagyunk legyünk itt teljesen.
ujrend
idegondolta salvation 21:40
